12:00-12:30

Köszöntő és bevezető

12:00-12:30

A magyar fogyatékosságügy helyes szóhasználata
Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fogyatékossággal Élők a Médiában Szakosztályának rövi összefoglaló videója a helyes fogyatékosságügyi szakkifejezésekről. Esély című televíziós magazinműsor szerkesztett kiadása

12:35-12:55

Látássérültek a társadalomban
Ha választani kellene a fogyatékosságok között, a legtöbb ember a vakságot választaná utoljára. Úgy tűnik, hogy ez szigetel el leginkább a többi embertől, ez tesz a legkiszolgáltatottabbá. Mindannyian találkoztunk már vak emberrel, ha másutt nem, az utcán vagy járműveken. Könnyen felismerhetők a fehér botról, esetleg egy sötét szemüvegről – és egyre gyakrabban egy vakvezető kutya társaságáról. Ha meglátjuk őket, az első reakció rendszerint a szánalom, a második pedig az, hogy segíteni kellene, de nem tudjuk, hogyan. Ezért aztán sokan nem is próbálnak segíteni, abban bíznak, hogy majdcsak akad valaki más, vagy mégis meg tudja oldani egyedül a helyzetet…
Persze nem minden szembetegség okoz teljes vakságot, legtöbbször marad egy kevés használható látás, ez azonban egyénenként nagyon különböző. Ezek a látássérültek is nagyon sok nehézséggel küzdenek, de miközben kétségkívül sokkal könnyebb az életük, mint a vakoknak, mégis többször kerülnek nehéz helyzetbe épp amiatt, hogy nem látszik rajtuk, hogy rosszul látnak.
Az előadás szemléletesen próbálja megmutatni a látássérülés típusait, az akadályokat és a megküzdés lehetőségeit, valamint a társadalmi befogadás, az akadálymentesítés felelősségét.

13:00-13:20

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szakmai szolgáltatásai a társadalmi felelősségvállalás jegyében a fogyatékosságügy érdekében
Az előadás bemutatja, hogy az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara a gyógypedagógia alapképzés keretében, egyedülálló módon a képzés teljes spektrumát kínálja a hallgatóknak 8 szakirányon (autizmus spektrum pedagógiája, értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányokon). Az egyes szakirányok oktatói evidencia alapú gyógypedagógiai tudást adnak át a hallgatóiknak, tudományos alap- és alkalmazott kutatásokat végeznek, szakértőként vesznek részt olyan ügyekben, amelyekben a gyógypedagógia kliens köre érintett. Az előadásban szó lesz továbbá a gyógypedagógiai munka egyik jellegzetességéről, a team munkáról is, hiszen a kliensek problémái, szükségletei, elvárásai és lehetőségei többféle szakember együtt-gondolkodását, együttműködését kívánják meg.

13:25-13:45

Szőrös kollégák az irodában
Mit jelent egy munkahelyi közösség számára, ha az új kolléga látássérült, ráadásul vakvezető kutyával járna munkába?
Milyen nehézségekre számíthatunk? Hogyan tudjuk őket segíteni? Hozhat-e ez a szituáció pozitív változásokat a munkahely életében?
Megannyi kérdés, amire könnyebb válaszolni, ha megtudunk néhány fontos információt a vakvezető kutyák felkészítéséről, munkájáról és az emberekhez fűződő különleges viszonyukról.

13:50-14:10

A web-akadálymentesítés alapjai

• Története: digitalizáció, web, sajtóközlemény 1997, jogszabályok
• Fogalmak: Kisegítő technológia, szabványok: HTML, Web-akadálymentesítési útmutató (WCAG)
• Az akadálymentesség üzleti megfontolásai: innováció, goodwill, cégérték
• Az akadálymentesség tervezése: stratégia, ár, idő
• Akcióterv: hogyan mit lehet tenni 2022-ben Magyarországon?

14:15-14:35

Akadálymentesség a gyakorlatban (fejlesztőknek)
Hókusz-pókusz, technikai bravúr, vagy konvenciók betartása? A legtöbb fejlesztő még ma sem hallott az akadálymentes honlapokról, max. a „3 pöttyös logót” emlegeti, mint megoldást, vagy talán a nagyobb betűméretről hallott. Szemléletes, látványos megoldások ezek, de a teljesen vak felhasználók számítógép használata szinte semennyire nem a látványra épít. Mégis hogyan tud az egyszeri fejlesztő tesztelni, ha épp nem tudott az utca sarkon egy vak felhasználót keresni? Egyszerű tippek, trükkök fejlesztők számára ahhoz, hogy ne keljen újra írni a teljes kódot utólagos akadálymentesítésre hivatkozva; legalább az alapokat maguktól is betudják építeni.

14:40-15:00

Nagyító alatt a nagyítás
A köznyelvben nagyon sokszor összekeveredik, hogy kiket is hívunk vak, és kiket gyengénlátó embereknek. Részben ebből adódhatnak azok a helyzetek is, amikor az informatikai akadálymentesítéseknél sem különülnek el kellően a vak felhasználók és a gyengénlátó felhasználók igényeiből adódó követelmények. Előadásomban bemutatok néhány olyan akadálymentességi problémát, amivel kifejezetten a gyengénlátó felhasználók szembesülnek, főleg a képernyőnagyító szoftverek használata során.

15:05-15:25

Akadálymentességi szempontok nem webes dokumentumok készítéséhez
Az akadálymentes honlapok mellett a hátrányos helyzetű emberek számára a nem webes dokumentumok egyenlő esélyű hozzáférését is biztosítani kell. Nem webesnek tekintünk minden olyan szerkezetét tekintve statikus dokumentumot,amely valamilyen szerkesztőprogrammal vagy programból generáltan áll elő. Ez lehet Microsoft Word dokumentum, PDF (Portable Document Format), vagy olyan HTML formátumban elkészített anyag, amely nem egy weboldal szerves része. Az előadás során bemutatásra kerülnek azok az általános követelmények, amelyeknek minden dokumentumra teljesülniük kell. Ezek a követelmények az EN 301 549 EU szabvány webes tartalomra vonatkozó fejezetéből származnak, amely a WCAG 2.1 ajánlás A és AA színtű teljesítési feltételeit tartalmazza. Ezen kívül ismertetjük a legnépszerűbb dokumentumszerkesztővel, a Microsoft Worddel kapcsolatos kiegészítő ajánlásokat. Bemutatjuk, PDF- és HTML dokumentumok jellemző akadálymentességi problémáit, illetve példákat mutatunk azok kiküszöbölésére.

15:30-15:50

Tovább is van, mondjam még? – Hangalapú felületek tervezése
Mi jut eszünkbe, ha azt halljuk, digitális kezelőfelület? Legtöbben a látható és tapintható képernyőkre gondolunk, hiszen ezek mindennapjaink szerves részévé váltak. Azonban ide sorolhatók az egyre népszerűbb hangvezérelt megoldások is, amelyek számos felhasználó életét segítik nap mint nap. Megvalósításuk a grafikai felületekhez képest új kihívásokat tartogat. Előadásunkban rávilágítunk a hangalapú felületek tervezésének legfontosabb alapelveire, buktatóira és lehetőségeire.

15:55-16:15

eRikkancs az akadálymentes digitális újságos
Digitális újságolvasó rendszer, mely segítségével a látássérültek is maradéktalanul képesek elolvasni az eddig csak nyomtatott formában elérhető újságokat. Mindezeken túl nem csak a látássérülteknek segítség, hanem az olvasási nehézséggel küzdő embereknek is. Valamint az „ép” embereknek is egy alternatíva, hiszen akár sportolás, házimunka, vagy autóvezetés közben is meghallgathatják kedvenc újságukat.

16:20-16:40

ARIADNÉ vakvezető rendszer
Az Óbudai Egyetem mérnökeinek innovatív fejlesztése, az ARIADNÉ vakvezető rendszer új utat nyit meg látássérültek akadálymentes közlekedésének segítésében. A rendszer alapeleme egy olyan elektronikus érzékelővel ellátott vakbot, mely segíti a használóját, hogy egy speciális vezetőcsíkot követve önállóan el tudjon jutni céljához. A rendszer a mitológiai helyzethez hasonlóan vezetheti ki felhasználóját a közlekedési labirintusból.
Az ARIADNÉ® alkalmas belső terekben, közintézményekben, munkahelyeken és otthon is a vakok és gyengénlátók tájékozódásának segítésére, de akár kültéri események akadálymentessé tételére is.
A speciális vakbot a hagyományos pásztázó mozgatásakor hang és vibráló jelzést is ad, amikor a botvég áthalad a vezetőcsík felett, így segítve a felhasználót az önálló tájékozódásban.Az ARIEDNÉ® vakvezető rendszert a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) is tesztelte és a fejlesztést jónak értékelte.A rendszer jellemzői:

• Az ARIADNÉ® bot a hagyományos vakbottal megegyező méretű és súlyú.
• A botvég görgős gömbfelületben végződik, ezzel segíti a pásztázó mozgást.
• A hang és vibráló jelzés a felhasználó által programozható.
• Az elektronika tápellátását vezeték nélküli töltéssel működő akkumulátor biztosítja.
• A bot teljes hosszában fényvisszaverő bevonatú.
• Az akadályokat kikerülő vezető csík az útburkolaton tartósan rögzíthető, vagy beépíthető – több párhuzamos csíkkal a potenciális veszélyek is jelezhetők
• Az útelágazásokat Y alakú vonal kialakítás jelzi, amelyről a bot hanggal vagy rezgéssel tájékoztatja használóját.

Az ARIEDNÉ® rendszer fejlesztése tovább folytatódik. Kísérleti kipróbálás alatt van a „beszélő” bot, mely elágazásoknál, csomópontoknál elhangzó szöveggel tájékoztatja a felhasználót a továbbhaladás lehetőségére.

16:45-17:05

Felügyeleti elvárások a pénzügyi szolgáltatások akadálymentesítésvel kapcsolatban
A Magyar Nemzeti Bank feladatkörébe tartozik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, valamint a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából. Az MNB fentiek körében a jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a felügyeleti hatáskörébe tartozó pénzügyi szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlásokat ad ki, melyek közül rendkívül fontos szereppel bír a fogyatékkal élő ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló, 2017-ben kiadott MNB ajánlás.
Ezen ajánlás sorakoztatja fel az MNB pénzügyi szervezetekkel szemben támasztott elvárásait, fogyasztóbarát megoldásokra vonatkozó javaslatait a fogyatékossággal élő személyeknek történő szolgáltatásnyújtással kapcsolatban. A prezentáció röviden bemutatja, hogy az MNB milyen elvárásokat közvetít a piaci szereplők felé a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés követelményével, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetve az indokolt előnyben részesítéssel, a fizikai környezet kialakításával, az online és technológiai szolgáltatásokkal, a szerződéskötési és tájékoztatási gyakorlattal, valamint a pénzügyi szervezetek belső működésével (képzési, ügyintézési gyakorlattal) kapcsolatban.
Az előadás bepillantást enged az akadálymentesítéssel és a fogyatékossággal élő személyek által igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos felügyeleti tapasztalatokba, továbbá kitér a vonatkozó joganyag fejlődésére a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló 2019. április 17-i 2019/882 (EU) európai parlamenti és tanácsi irányelvben kitűzött további fejlesztési célok bemutatásával.

17:10-17:30

Az MNB Informatikai felügyelet tapasztalatai a távoli ügyfélazonosítás és elektronikus szerződéskötés akadálymentesítésével kapcsolatban
A Magyar Nemzeti Bank feladatkörébe tartozik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, valamint a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése céljából. Az MNB Informatikai felügyeleti főosztálya – egyéb feladatai mellett – az informatikai rendszerek megfelelőségével kapcsolatban vizsgálatokat folytat, valamint részt vesz a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti szabályozó eszközök kidolgozásában.
A pénzügyi szektor fejlődése okán a szolgáltatók egyre inkább a különféle elektronikus csatornákra terelték az ügyfelekkel való szerződéskötést, kapcsolattartást, valamint a pénzügyi szolgáltatások használatát. A digitalizáció szükségszerűen egyszerűbbé tette egyes megoldások igénybevételét, míg más szolgáltatások újabb kihívások elé helyezték a különféle fogyatékkal élő ügyfeleket.
Az előadás során bemutatásra kerülnek a pénzügyi intézmények informatikai rendszereivel szemben támasztott elvárások, az intézmények akadálymentesítési törekvései, a digitalizáció akadálymentesítésre gyakorolt hatásai, a fogyatékkal élőket érintő informatikai megoldások és hiányosságok, illetve a vonatkozó adatkezelési kérdések.

17:35-17:55

Távszem – Távoli segítségnyújtás látássérült emberek számára
Három konzerv közül vajon melyik a kukorica, a bab és a borsó? A harisnyám fekete, de vajon szivecskés-e, vagy pöttyös? Mikor jár le a felvágott? Mit mutat a villanyóra? Mit írnak a postai értesítőn? Melyik iratom van a kezemben?

Csupa mindennapos kérdés egy háztartásban, amire az, akinek nincs baj a látásával, gond nélkül tudja a választ. Aki viszont vak vagy gyengénlátó, annak komoly nehézséget, netán kínos szituációt is okozhat akár csak egy is közülük.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) egy olyan távsegítő alkalmazás kifejlesztésére és az ehhez kapcsolódó internet alapú szolgáltatás elindítására nyert el EU-s támogatást 2017-ben, ami ezeknek a mindennapi nehézségeknek a megoldásában segíti a felhasználókat. Az éjjel-nappal, a hét minden napján elérhető távsegítő szolgáltatás a vak és gyengénlátó ügyfelek számára ingyenes. A szolgáltatás legfőbb célja, hogy támogassa a látássérült személyek minél önállóbb életvitelét, miközben a hozzátartozóikkal vagy barátaikkal töltött időt a segítségnyújtással kapcsolatos igényeik kielégítése helyett minőségi együttlétre fordíthatják. Ez a rendszer is jól illusztrálja azt a tényt, hogy míg az okostelefon az átlag ember számára kényelmi funkciókkal bír, addig egy fogyatékossággal élő személy számára napjainkban a legfontosabb életvitelt könnyítő segédeszközzé vált.

18:00-18:20

Az észt aláírási megoldások és az akadálymentesítés
Az előadásban bemutatásra kerül az észt példa abból az aspektusból, hogy milyen gyakorlatias elgondolások mentén lehetett odáig eljutni, hogy a lakosság több mint 99%-a használja napi szinten az elektronikus aláírási megoldásokat egy európai tagállamban. Ez magától értetődően azt is jelenti, hogy a teljes lakosságnak hozzáférhetővé kellett tenni ezeket a szolgáltatásokat, azaz az akadálymentesítésre is oda kellett figyelnie annak a kormánynak, amely a teljes populációt célozta meg a digitális szolgáltatásokkal.

18:20-18:30

Kérdések és válaszok az elhangzottakról

18:35-18:50

Kvízjáték

18:50-19:10

Diákpályázat eredményhirdetés